Rólunk

Faktoring
Adatvédelem

Kapcsolatfelvétel
Főoldal
 

Rólunk
Profil
Üzletszabályzat
Küldetésünk

(La Fontaine)

A HALACSKA MEG A HALÁSZ

A pici hal naggyá gyarapszik,
ha élni, nőni hagyja Isten.
De várnod s visszadobnod addig,
bizony nagy dőreség szerintem.
Mert hajh, ki tudja, még hálódba kerül-e!
...Ím, egyszer pontyfiat, mely alig serdüle,
fogott volt a halász a folyó partja mentén
s szólt, nézvén a fogást: "Nos, ez sem ebfüle!
Dúsabb lesz lakománk vele, mint nélküle;
a tarsolyomba mért ne tenném."
A ponty pedig, szegény, így szólt a maga nyelvén:
"Ugyan mit ér velem? Ilyen sovány falattal!
Alig volnék elég a félfogára.
Oh, hadd legyek potykányi potyka, nagy hal,
s akkor méltasson megfogásra.
Valami pénzes úr jó drágán elviszen...
Most mennyit les ön a vizen,
míg száz akad, mint én, ily ösztövér
egy tálnyi! Szép egy tál! Hitemre mit sem ér!"
"Ha nem ér is, sebaj!-így felel a halász.-
Hal, ékes cimborám, ki most itt pördikálsz,
bizony az üstbe mégy, bármily gyöngyen papolnál,
s ma sülni fogsz, kis pontyhalam!"

"Egy "megvan" többet ér, mondják, két
"megkapod"-nál,
az biztos, ez bizonytalan."
(La Fontaine)